Szabó Menyhértné hagyományőrző szőnyegkészítő és szövő Szabó Menyhértné (Ilonka néni) 1933. október 18-án született Matolcson. Nagycsaládban nevelkedett fel.   Négy testvére volt, a lánytestvérek együtt ismerkedtek meg a szövés fortélyaival. Ilonka néni 12 éves  korában kezdte elsajátítani édesanyja segítségével a szövés minden tudományát. Már ebben az évben saját  munkákat tudott felmutatni, tehetsége e téren hamar felszínre tört. Egy évvel később, 13 éves korában már  egyedi zsákvásznakat, kendőket, lepedőket is el tudott készíteni külső segítség nélkül. A mai napig használ  olyan - egykori - portékákat, amelyeket még gyerekként látott a szülői háznál. A lányok együtt tanulták a  szövés minden csínját-bínját, de Ilonka néni volt az, akinek tehetsége kitűnt a többieké közül. Általában csak  évente, februárban került sor a szövésre, ilyenkor a munkálatok akár 1 hónapot is igénybe vehettek a  készítőktől. Hajdan a feladatoknak kialakult menetrendje volt, s némely helyen ma is ragaszkodnak ezekhez  a gyökeret vert hagyományokhoz. Először sor került a kendervetésre, ami után következhetett a  kendernyüvés. A nyüvés abból állt, hogy a kendert kévékbe kötve levitték a Holt-Szamosra, ahol két rúd  között kezdték el áztatásukat. Az átáztatott kendert megszárították, majd "kúkjába" széthúzták, hogy ezzel is hamarabb tudjon száradni. A száradás után kendertörővel törték meg a kévéket, amikből ezután kiverték a  pozdorját, s így megkapták a szöszt. A szöszt lábbal kellett dörzsölniük, általában ezt a részt az egész  család művelte, főleg az esti időszakokban volt rá idejük. A művelet abból állt, hogy a szösz két végére  gömöt kötöttek és úgy hajtották végre a dörzsölést. A már dörzsölt szöszt meg kellett húzni a gerebenen. A folyamatban a következő pont ezután a  fonás volt, s amikor a fonás véget ért, csak akkor lehetett felmatólálni. A sikeres matólálás után kaphatták csak meg a friss gombolyagot. A matólát is  ki kellett mosni (szapulni) és ezután lehetett feltekerni rá a kész gombolyagokat. A feltekerés (felvetés) után tették az esztovátára (szövőszékre), ami  végén jöhetett csak a szövés.  Ilonka néni kislányként figyelte meg ezt az elengedhetetlen sorrendet, amit még a mai napig is töretlenül tud, szívesen  emlékszik vissza rá. Életében eddig csak 4 év telt el úgy, hogy a családi tradíciót ne gyakorolja, ez a 4 év-> a 60-tól-64 éves kora közötti időszakot  ölelte fel.  A községi Szamosparti Találkozón először 73 évesen képviselte népi munkásságát, amikor egy sátorban lehetett megtekinteni  hagyományőrző termékeit. A következő évben (74 évesen) a kiállítás mellett egy rögtönzött bemutatóra szintén sor került a települési fesztiválon. Itt  lettek kipróbálva a vállalkozó kedvű fiatalok, minden érdeklődő belekóstolhatott a szövés sajátságos momentumaiba. 2010 őszén az általános iskola  tanulóit látta vendégül otthonában, ahol tanóra keretében segített a diákoknak szőnyegeket készíteni. Évente egy-egy szerencsés községi lakos  szokott kapni tőle ajándékba kendőt, szőnyeget. Szabó Menyhértnének a mai napig, ha ereje engedi, akkor szívesen veszi elő egész életében  tökéletesített mesterségét. Vendégeket szívesen lát, fogad otthonában, akiknek örömmel megmutatja az  elfeledetnek hitt népi motívumokat. Bízunk  benne, hogy még nagyon hosszú évekig fog köztünk munkálkodni…….  Cím: Szabó Menyhértné          4731 Tunyogmatolcs          Rákóczi u. 29.          A riportot készítette és összeállította: Széles Szabolcs
Nyitóoldal Településünk Egyházközségeink Önkormányzat Turizmus Archivum Képgaléria Ügyintézés © Created by Noobi Történelem Civil szervezeteink Műemlékeink Intézményeink Címer Mesterembereink Sport