Tunyog történelme: A Tunyog név egy szláv személynévből jöhetett létre. Tunyog község neve 1313-ban tűnik  fel egy idevaló nemes nevében. Ez a birtokos a Káta nembeli Péter nővérének  hozománya révén jutott Tunyog birtokába, e család lett ősi birtokosa a helynek. A források szerint a Káták legelső szerzeményei közül való a falu, s már lakott településként jutott  birtokukba. Tulajdonosai Vaja vidéki várjobbágyok voltak, később a faluról Tunyoginak  nevezték őket. 1335-ben Thunugh, Thonugnak írják. Nevét 1380-ban már Thunyog-nak  említik a feljegyzések. Tunyogi Mihály 1335-ben a birtok felét átadta Csaholyi Jánosnak, s  a későbbi századokban a Csaholyiak bírták a földet. Már ekkor temploma volt Szent  Tamás védnöksége alatt, amelyet a Csaholyiak ősei egy 1347. évi perirat szerint régen a  Csaholyi monostornak adtak. 1367-ben a Csaholyiak megvették az óbudai klarissza-  apácák tunyogi birtokrészét is, és az övék maradt egészen a család kihaltjáig. 1378-ban a  község felére a Daróczi szűk család kapott királyi adományt. 1547-ben a Csaholyi Imre  fiúsított leányai révén a Brebiri Melith és Petrichevich családoké lett. 1592-ben Nagykállai  Leökös Lőrinc kapott belőle jószágot. A XIV. század első felében pusztaként említették.  1630-ban Kozák Rácz János is bírt benne részt. 1702-ben Melith Pál özvegye eladta  birtokrészét Károlyi Sándornak, aki 1720-ban, a Tunyogiak kihaltával az ő tulajdonukat is  megvásárolta, 1752-ben még vett egy kisebb részt is. 1717-ben Korda Mihály, 1725-ben Géressy János, 1758-ban a  Szűcs család nyertek egyes az egyes részekre a királyi adományt. A XVIII. században Tunyog a szatmári várhoz  tartozott, a XVIII. század végén jelentős részét a gr. Károlyiak szerezték meg, de a Korda, Ilosvay és Szűcs családok  is földesurai voltak. Szatmár vármegye első katonai leírói 1782-1785 között Matolcshoz igen közel, kissé magas  törzsű tölgyes erdő mellett jegyezték föl. A mellette folyó Szamos 80-100 lépés széles, alacsony vízállásnál 2-3 láb  mély volt, egészen meredek partját a töltés mellett gáttal magasították. A folyó áradásakor gyakran egyesült a  Tiszával és elárasztotta az egész vidéket. A falu közelében lévő rétek nyáron kiszikkadtak, a náddal egészen benőtt  nagy mocsár (az Ecsedi-láp) az ásott csatornát kivéve sosem száradt ki, állandóan járhatatlan volt. Matolcsra csak a  Szamoson át, komppal lehetett eljutni. Fényes Elek a Geographiai szótárában azt írta róla: magyar falu Szatmár  vármegyében a Szamos bal partján, Matolccsal átellenben, 686 lakossal. Határa gazdag termékenységű, szénája,  nádja sok, erdeje nincs. Tunyog a XVIII. század végén lényegében még egy utcás falu volt, a XIX. század közepére  alakult ki a többi utcája, azóta dél felé terjeszkedett tovább. A lakosság zömét zsellér- és kisparaszt alkotta, viszont  több nagyobb birtokos lakott a Nagy utcában. A 1618 hektár területű, sakktábla szerkezetű falu sajnos már átépült,  ezért nem maradtak meg jelentősebb népi építészeti értékek. XIX. században kis számú zsidóság betelepüléséről  szólnak a források.  A XX. században a Luby, Kölcsey és a Károlyi családok jutottak birtokrészhez. Luby Lajosnak és  Kölcsey Zoltánnak csinos úrilakjuk volt, a községbeli gőzmalmot és olajgyárat Luby Lajos birtokolta. Lakói a  középkorban magyarok voltak. A Szatmár vármegyei monográfiában a XX. század eleji képét rajzolták meg:  kisközség a Szamosközön, 180 házzal és 1092 lakossal. Határa 3152 hold, benne a Komlósszeggel, Kürthy tanyával,  Tagosokkal. Tunyog a XVIII. század végén készült első katonai térkép szerint lényegében egyutcás falu volt, a XIX.  század közepére azonban már kialakult a régi Nagy utca (ma Rákóczi u.) mellett a Kis utca (ma Dózsa György. u).  Azóta a falu déli irányban tovább terjeszkedett. A faluban több nagyobb birtokos volt, a parasztság zöme zsellér- és  kisparaszti sorban élt. A néhány nagyobb gazda a Nagy utcában lakott. Jellegzetesek a Kis utca északi oldalán az  igen kis méretű zsellértelkek, amelyeket a reformátusegyház haszonbérbe adott. Tunyogon a soros szalagtelkek  általánosak.
Nyitóoldal Településünk Egyházközségeink Önkormányzat Turizmus Archivum Képgaléria Ügyintézés © Created by Noobi Történelem Civil szervezeteink Műemlékeink Intézményeink Címer Mesterembereink Sport