Kelemen vendégház
Összes férőhely: 8 fő
Cím: 4731 Tunyogmatolcs, Rákóczi u. 173.
Tel: (20) 955-7680, (20) 955-7480
Email: weit28@indamail.hu
_________________________________________________________________
Székely Fogadó
Összes férőhely: 29 fő
Cím: 4731 Tunyogmatolcs, Széchenyi u. 8.
Tel: (44) 359-927
_________________________________________________________________
Gátőrház (2 szoba, 8 férőhely)
Tel.: 44/519-003, 519-004
Szálláslehetőségek, vendégfogadók:
A Szatmár- Beregi Síkság Természeti Képe
A Szatmár- Beregi sík a Tisza, a Szamos és az országhatár által bezárt közel háromszög
alakú terület. A Tisza folyása osztja ketté a tájat: az északi rész a Beregi, a déli pedig a
Szatmári síkság. A szatmári síksághoz délnyugat felől a Szamoshát csatlakozik, a
Szamossal. A Szamoshát és a szatmári táj természeti értékeit az adja meg, hogy a
kulturterületek térhódítása, az emberi tevékenységek hatása e táj életébe még ma is
viszonylag csekély. A Nyírségtől keletre fekvő Szatmár- Beregi síkság mély fekvésű
terület. Tengerszint feletti magassága 106-124 m között váltakozik.
A Szatmári- síkság nyugaton a Nyírséggel érintkezik, északon a Tiszáig terjed, keleten és
délen átnyúlik Románia területére. A Tisza- Szamos és az országhatár között fekvő
területen a barnaföldek az uralkodók. Legfiatalabbak az öntésanyagok, öntésiszapok.
Ezek a barnafölddel borított területek mélyebb részeit foglalják el.
Tunyogmatolcsot kettészeli a Holt-Szamos, ami a horgászok paradicsoma, ez a terület
185 hektáros horgászvíz. A település Szabolcs- Szatmár- Bereg megye Észak- Keleti
részén, a Szatmári síkon található, a Szamos folyó partján, a Holt- Szamos szeli át a
községet. A 491-es főútvonal halad át a kurta kocsma hazáján, autóbusszal a Mátészalka-
Fehérgyarmat útvonalon, vonaton a Mátészalka- Zajta vasútvonalon érhető el.
Éghajlata
A Nyírség É-i részéhez hasonlóan az Alföld leghűvösebb része. A Szatmár- Beregi
síkságon a januári középhőmérséklet mindenütt -3 C 0 alatt van. Az Alföld tájai közül itt
köszönt be először a tél, legkésőbb pedig a tavasz. A nyári meleg itt a legmérsékeltebb az
Alföldön. Az első őszi fagy fellépésére is itt számíthatunk elsőnek. Az Alföldnek ez a része
több csapadékot kap a többi területhez képest.
Vízrajza
A Szatmár- Beregi síkság gazdag vízrendszerű, talaj- és folyóvizekkel hazánk egyik
legjobban ellátott területe. A táj mai vízrajza nagyon fiatal. Az ármentesítések előtt- főleg a
szatmári-síkon - nagykiterjedésű mocsaras, rossz lefolyású területek voltak. Ezeket
lecsapolták és a Tisza, Túr, Szamos, Kraszna mentén ma körülbelül 350 km hosszú
gátrendszer védi a mélyebb fekvésű részeket az elöntéstől. A Tiszának 101 km- es
szakasza jut tájunk területére. A folyó vízjárása nagyon szeszélyes. A Szamosnak
mindössze 50 km-es szakasza jut hazánk területére. Teljes vízgyűjtő területének pedig
csak 2 %-a. A folyó az erdélyi-medence É-i feléből gyűjti össze vizeit. Ez csapadékban
jóval szegényebb, mint a Tisza forrásvidéke, ezért a folyónak kisebb a vízhozama, mint a
Tiszáé. A Szamos a legtöbb vizet márciusban, áprilisban, illetve januárban szállítja.
Legkisebb vízhozama augusztusban van. Vízállásának alakulása teljesen a Tisza
befolyása alatt áll. A szabályozások során a Tiszához hasonlóan a Szamos is erősen
megrövidült. Területünk gazdag talajvízben, ez azzal magyarázható, hogy a határon túli
hegységek bő csapadékú területeiről is jelentős mennyiségű víz áramlik ide a felszín alatt.
Talaja
A Szatmár-Beregi síkság talaja főképpen fiatal öntésképződményeken alakult ki, amelyet
túlnyomóan a Tisza hozott létre, iszaptalajok, meszet nem tartalmaznak, humusztartalmuk
2 % körül van. A legjobb öntéstalajok a Szamos DK-i ÉNY-i irányú
folyóhátjain alakultak ki, ezek jól művelhető termékeny talajok. A réti
talajokat főleg legelőnek használták s használják a mai napig. A mocsári
erdők talajait az elmúlt 5 évtized alatt- kevés kivételt nem számítva-
szántóföldi művelés alá kerültek, de termelőképességük alacsony.
alakú terület. A Tisza folyása osztja ketté a tájat: az északi rész a Beregi, a déli pedig a
Szatmári síkság. A szatmári síksághoz délnyugat felől a Szamoshát csatlakozik, a
Szamossal. A Szamoshát és a szatmári táj természeti értékeit az adja meg, hogy a
kulturterületek térhódítása, az emberi tevékenységek hatása e táj életébe még ma is
viszonylag csekély. A Nyírségtől keletre fekvő Szatmár- Beregi síkság mély fekvésű
terület. Tengerszint feletti magassága 106-124 m között váltakozik.
A Szatmári- síkság nyugaton a Nyírséggel érintkezik, északon a Tiszáig terjed, keleten és
délen átnyúlik Románia területére. A Tisza- Szamos és az országhatár között fekvő
területen a barnaföldek az uralkodók. Legfiatalabbak az öntésanyagok, öntésiszapok.
Ezek a barnafölddel borított területek mélyebb részeit foglalják el.
Tunyogmatolcsot kettészeli a Holt-Szamos, ami a horgászok paradicsoma, ez a terület
185 hektáros horgászvíz. A település Szabolcs- Szatmár- Bereg megye Észak- Keleti
részén, a Szatmári síkon található, a Szamos folyó partján, a Holt- Szamos szeli át a
községet. A 491-es főútvonal halad át a kurta kocsma hazáján, autóbusszal a Mátészalka-
Fehérgyarmat útvonalon, vonaton a Mátészalka- Zajta vasútvonalon érhető el.
Éghajlata
A Nyírség É-i részéhez hasonlóan az Alföld leghűvösebb része. A Szatmár- Beregi
síkságon a januári középhőmérséklet mindenütt -3 C 0 alatt van. Az Alföld tájai közül itt
köszönt be először a tél, legkésőbb pedig a tavasz. A nyári meleg itt a legmérsékeltebb az
Alföldön. Az első őszi fagy fellépésére is itt számíthatunk elsőnek. Az Alföldnek ez a része
több csapadékot kap a többi területhez képest.
Vízrajza
A Szatmár- Beregi síkság gazdag vízrendszerű, talaj- és folyóvizekkel hazánk egyik
legjobban ellátott területe. A táj mai vízrajza nagyon fiatal. Az ármentesítések előtt- főleg a
szatmári-síkon - nagykiterjedésű mocsaras, rossz lefolyású területek voltak. Ezeket
lecsapolták és a Tisza, Túr, Szamos, Kraszna mentén ma körülbelül 350 km hosszú
gátrendszer védi a mélyebb fekvésű részeket az elöntéstől. A Tiszának 101 km- es
szakasza jut tájunk területére. A folyó vízjárása nagyon szeszélyes. A Szamosnak
mindössze 50 km-es szakasza jut hazánk területére. Teljes vízgyűjtő területének pedig
csak 2 %-a. A folyó az erdélyi-medence É-i feléből gyűjti össze vizeit. Ez csapadékban
jóval szegényebb, mint a Tisza forrásvidéke, ezért a folyónak kisebb a vízhozama, mint a
Tiszáé. A Szamos a legtöbb vizet márciusban, áprilisban, illetve januárban szállítja.
Legkisebb vízhozama augusztusban van. Vízállásának alakulása teljesen a Tisza
befolyása alatt áll. A szabályozások során a Tiszához hasonlóan a Szamos is erősen
megrövidült. Területünk gazdag talajvízben, ez azzal magyarázható, hogy a határon túli
hegységek bő csapadékú területeiről is jelentős mennyiségű víz áramlik ide a felszín alatt.
Talaja
A Szatmár-Beregi síkság talaja főképpen fiatal öntésképződményeken alakult ki, amelyet
túlnyomóan a Tisza hozott létre, iszaptalajok, meszet nem tartalmaznak, humusztartalmuk
2 % körül van. A legjobb öntéstalajok a Szamos DK-i ÉNY-i irányú
folyóhátjain alakultak ki, ezek jól művelhető termékeny talajok. A réti
talajokat főleg legelőnek használták s használják a mai napig. A mocsári
erdők talajait az elmúlt 5 évtized alatt- kevés kivételt nem számítva-
szántóföldi művelés alá kerültek, de termelőképességük alacsony.
