Tunyogmatolcson két református egyházközség létezik. A Tunyogi Református Egyházközség, Tunyogon található meg. A Matolcsi Református Egyházközség Matolcson a Gyülekezeti terem mellett foglal helyet. A község lakosai a reformátusvallást gyakorolják. Történelmi Egyházközségeink fontos szerepet töltenek be a vallásos ember társadalmi szerepvállalásában, közösségi beilleszkedésében, és hétköznapi életvitelében.

Tunyogi Református Egyházközség

“Történelmi szemszögből”

Tunyog középkori temploma állítólag 1011-ben épült, mely évszámot felírva találták a XIX. században a templombelső északi falán. Kiss Kálmán véleménye szerint “a templom építési módjáról ítélve a XV. század második felében épülhetett. A XVI. században a reformátusoké lett, majd 1688-ban felső része leégett, és 40 évig elhagyatottan állt. 1728-ban fedték be a templomot. 1736-ban a katolikusok összeírják és megállapítják, hogy az eredetileg katolikus templom volt és kőből épült, ugyanekkor a prédikátornak is van háza. A templom egyhajós, s hossza öt öl két láb, szélessége három öl egy és fél láb, magassága három öl két láb és négy hüvelyk volt. A hajót a szentélytől a csúcsos diadalív választotta el, de a XIX. században a hajónak és szentélynek már deszka mennyezete volt. A templom déli oldalán két, a szentélyen három csúcsíves, és a keleti végén egy kerek ablak is volt. A szentély a nyolcszög három oldalával zárt. A bejárás a hajó nyugati végén levő csúcsíves ajtón át történt. Látszott még egy csúcsíves befalazott ajtó a hajó déli oldalán és egy másik a szentély északi oldalán. A szokásos támfalak is megvoltak. Winkler Jakab nagykárolyi kőműves mester építette fel a jelenlegi tornyot alapjaitól kezdve téglából, 1799-1806 között.” Az előbbieket egészíti ki az 1809. évi jelentés: “Vagyon a Szamoshoz közel egy középszerű nagyságú kő templom, elegendő czinteremmel, mely is amint az eklesia jegyzőkönyvéből megtetszik – fundáltatott legelsőben talán a csehektől 1011-dik esztendőben. Felsőrésze idővel tűz által elégvén, mintegy 40 esztendeig pusztaságban állván, 1728-dik esztendőben befedeleztetett, majd ismét 1752-dik esztendőben renováltatott. Vagyon ehez ragasztva egy 15 ölnyi magasságú nyolc szegletű egész kő torony, mely az eklesia tulajdon költségén építtetett 1806-dik esztendőben.” Ezt a régi templomot sem nagyobbítani, sem korszerűsíteni nem lehetett, amellett életveszélyessé vált, a hatóság 1912- ben bezáratta, így 1914-ben lebontották. A mai templom tervét Leövey Miklós helybeli református lelkész és Schöpfling Viktor királyi mérnök készítette. Az alapkőben elhelyezett okmány szövege a következő: “Az örök, Mindenható, Mindentudó Istennek nevében. Ámen. Örök emlékezetnek okáért. A tunyogi református egyház hívei építették ezen templomot az Úrnak 1914. esztendejében. Építették pedig: a lebontott templom oldalában talált írásos tégla tanúsága szerint az 1201.évben épült, de az idők viszontagságai által már annyira megrongált vagy közveszélyesség miatt a közigazgatási hatóság által bezáratott s lebontani rendelt templom helyén mégegyszer akkora befogadóképességgel, mint volt az előbbi. Kirilla Mihály, Szabó Mihály szatmárnémeti lakosok, képesített kőműves mesterek, Horváth Ferenc és Horváth Gusztáv szatmárnémeti lakosok, képesített ácsmesterek, mint építési vállalkozók által 22.640 K. és 2 fillér vállalati összegért, melyben a szükséges anyagok árai nem foglaltatnak…”. A meglévő torony keleti oldalához elkezdett templomépítés az I. világháború kitörése miatt félbeszakadt. Belső berendezése csak 1926-ra készült el, de a mostoha körülmények miatt még 1931-ben sem volt teljesen készen a templom. A kereszthajós épület főhajójának nyugati homlokzata előtt áll a 32 méter magas, nyolcszögletes torony. A toronytest oldalfelezőiben dél és észak felé két-két kettős tagú támpillér áll. A toronytest félmagasságában egy osztópárkány, felül hasonló főpárkány húzódik. A gúlasisak gerendavázas, téglafalazatú, a töréspontokon egy-egy kis sátortetős fiatorony áll. A toronyalj nyolcszögű terét csehsüvegboltozat fedi. A belső nyugati-keleti főhajója 9×18 méteres, az észak-déli kereszthajó 8×14 méteres. Fából ácsolt mennyezete bordaívekre szegezett deszkából készültés vakolt. A főhajóban egy-egy betonkarzat, a torony alatt és a kereszthajó két végén egy-egy bejárata van. Az ülőhelyeinek száma 380. A templombelsőben látható falfestményeket Koncz Zoltán református lelkész, festőművész készítette. A 170 kg-os harangját Egry Ferenc öntötte 1891-ben Kisgejőcön, a 120 kg-osat Szlezák László 1931-ben Budapesten, felirata: “Isten dicsőségére és felejthetetlen húgom emlékére a Református Diakonissza Intézetnek ajándékozta – Simai Erdős József dr. Debrecen 1931 augusztus 31.” – Fényes Elek szerint 636 református és 52 más, az 1911-13. évi névtárak szerint 996 református és 171 más vallású lakója volt. 

(Forrás: Várady József – Tiszántúl református templomai II.

A tunyogi gyülekezeti terem

A tunyogi református parókia 1970-ben épült, mely magában foglalja a lelkészlakást és az imatermet. 2001-ben került sor a parókia átalakítására, melynek során lett kialakítva a mostani gyülekezeti terem, az előzőnél több férőhellyel. Jelenleg az ülőhelyek száma 80. A helyiségben szószék és úrasztala is található, és egy Yamaha elektromos orgona. Az istentiszteleti alkalmakat november 1-jétől március végéig tartják az imaházban.

A Tunyogi Egyházközség”Jelenleg”

A Tunyogi egyházközség életútját 1987-től egészen napjainkig egy lelkészházaspár kísérte végig. Lucski István Nagytiszteletű Úr, és Lucski Istvánné Nagytiszteletű Asszony munkásságai alatt folyamatosan épült a tunyogi egyház vallási és társadalmi élete.Jelenleg a Tunyogi Református Lelkészi Hivatal a Rákóczi út. 121 szám alatt található.

Telefonszám: 0644-519-025

Email cím: zsofka13@freemail.hu

Istentiszteleti alkalmak:

o Vasárnap: istentiszteleti alkalom 11 órakor és 15 órakor

o Szerdán: hétközi istentiszteleti alkalom 17 órakor

o Minden hónap első hétfőjén: Nőszövetségi Bibliaóra 17 órakor

o Minden kedden: Énekkari próba 17 órakoroHittanóra: 9 csoportban (óvodától 8. osztályig)